Bemutatkozás

             Iskolánkban több éves hagyománya van az önkéntes munkának. A kötelező  iskolai  közösségi szolgálat bevezetése kiszélesítette a lehetőségeket és a résztvevők körét. Az a célunk, hogy mindenki találjon az érdeklődési körének, beállítottságának megfelelő munkát, ezért keresünk a régi kapcsolatok mellé minél több új munkahelyet és kínálunk minél többszínű feladatokat. Azt tapasztaltuk, hogy diákjaink a programokon keresztül nemcsak adnak, hanem kapnak is: hasznos tapasztalatot nyernek, változatos élményekre tesznek szert, érzékenyebbé válnak a társadalmi problémákra, új szociális és munkavállalói készségeket sajátítanak el, fejlődik a felelősségtudatuk. Ráadásul ez a tapasztalat előnyt jelent külföldi ösztöndíjaknál, pályázatoknál is. 

            Jelenleg 25-30 munkahellyel van szerződésünk rendszeres feladatok ellátására, hat szervezetnél végeznek alkalmi munkát diákjaink, és vagy ötvenen dolgoznak az iskolában kisebb diákok, vagy az épületért felelős felnőttek mellett. Kapcsolatban állunk szeretetotthonokkal, családsegítő intézménnyel, gyermekkórházzal, továbbá menekültekkel, roma fiatalokkal, sérült, hátrányos helyzetű, vagy állami gondozott gyerekekkel, gazdátlan állatokkal, madárvédelemmel, külföldi diákokkal foglalkozó szervezetekkel is. Diákcsoportok segítenek határon túli magyar falvakban, ifik vesznek részt a kisgimnazistáknak szervezett táborokban. Két színházzal újonnan vettük fel a kapcsolatot. A nagygimnázium diákjai korrepetálják a segítséget igénylő kisgimnazistákat, mások pedig egyéni foglalkozást tartanak a tehetséges kisebbeknek. Lehetőség nyílt a Radnóti „örökbefogadására”: egy-egy terem, vagy az udvar karban- és rendben tartására. Idénre is tervezünk adománygyűjtést, ünnepi műsort a sérült gyerekeknek, illetve az időseknek, erdőtisztítást és egyéb környezetvédelmi munkákat. 

           

             Ahogy telnek az évek, új és új évfolyamok számára válik kötelezővé a közösségi szolgálat elvégzése. Gyarapszik a résztvevők száma (idén mintegy 200 diák vállal munkát), de bőven akad olyan diák is, aki már teljesítette a kötelező ötven órát. Közülük néhányan folytatják a munkát. Külön köszönet és elismerés jár mindazoknak, akik valóban önként dolgoznak.

Végül álljon itt néhány sor, amit a munka év végi értékelésében írtak eddig a diákjaink:

 

Miért jó a közösségi szolgálat? Idézetek a korábbi naplókból:

– Szeretetet tudtam adni

– Változatosságot hoztunk a napjaikba

– Lelki támaszt adtunk

– Nem kell azért sokat tenni, hogy valakit boldoggá tegyek

– Nyitottabb lettem az emberek felé

– Új dolgokat próbálhatok ki

– Sokkal türelmesebb, megértőbb vagyok   a hátrányos helyzetű emberekkel

– Érzékenyebb vagyok a társadalmi nehézségekre, mint eddig

– A saját türelmetlenségemet kellett legyőznöm

– Nőtt a tanítványom önbizalma

– Fejlődtek a verbális képességeim

– Látom, milyen nehéz egy tanárnak felkészülni

– Megtanultam segíteni, adni

– Türelmesebb lettem

– Megszűnt a bűntudatom

– Szélesebb lett a látóköröm, új társadalmi rétegről nyertem tapasztalatot

– Jobb jegyet kapott, akit tanítottam

– Láttam, hogy a társadalmi különbség ellenére milyen rendesek, és a nehéz élet ellenére szerető, derűs emberek ők

– Képes voltam valami hasznosat tanítani valakinek

– Szeretetet kaptam

– Szívesen fogadnak, játszanak velem

– Állandó személy lettem a gyerekek életében

– Rájöttem, hogy az életük hasonlít a miénkre, de más is, mint a miénk

– Érzékenyebb vagyok a társadalmi nehézségekre, mint eddig

– Lelki segítséget, tanácsot adtam

– Jó látni, hogy tudok segíteni

– Szebb karácsonyuk lehet a rászorulóknak

– Ne ítéljek külső alapján

– Jól éreztem magam